A jelenleg hatályos, F. 1. számú Jelzési Utasítás így fogalmaz:
„7.1.2 A vonat végének megjelölése
A vonat végét nappal és sötétben 1 db kör alakú, fehér szegélyű, vörös színű fényvisszaverős kialakitású zárjelző tárcsaval kell jelezni. A MÁV ZRt. hálózatán közlekedő idegen vasutak, vállalkozó vasuti társaságok által alkalmazott zárjelző tárcsa csak akkor alkalmazható, ha annak alakja, színe es fényvisszaverő kialakitasa azonos a MÁV ZRt.-nel rendszeresített zarjelző tárcsáéval.
Sötétben a vonat végén lévő azonos magassagban elhelyezett üzemképes beépitett lámpak közül egyiket vagy mindkettőt is be kell kapcsolni úgy, hogy vörös fénnyel világítson (fehér fényű lámpa eseten vörös előtétüveget kell alkalmazni).”
A Papagáj végén egy, a MÁV Zrt-nél rendszeresített zártárcsa is ott van. Persze a vörös fény is...
A Railjet viszont osztrák vonat – talán ezért jár ÖBB-s tárcsával is idehaza?
Ez mind szép és jó... Sajnos azonban a magyar vasúti járművek közül nem mindegyik rendelkezik beépített zárlámpával. Ilyenek például a nagy számban közlekedő Bhv sorozatú kocsik. De rendelkeznek zárlámpával a használt német kocsik vagy éppen a motorvonatok. Mi több, elég jó zárlámpával rendelkeznek. Akkor miért nem használjuk? Minek mondjuk egy Talent végére a zártárcsa? Hiszen ott a vonat közepén dolgozó motorkocsi végére nem is lehet vörös fényt kapcsolni. Akkor minek a tárcsa?
Vörös fények az ÖBB-s Talent végén. Nem kell rájuk tárcsa, csak ha a fekvemaradt motorvonatot húzzák...
Persze, a zárlámpa kezelése is gyerekcipőben jár idehaza: gondoljunk csak a Győrben összesorozott gyorsvonatokra: itt bizony az eltérő irányból érkező vonatoknál rendszeres, hogy a vonat közepén marad felkapcsolva a vörös fény. Bezzeg ha Szlovákiába menne ki egy ilyen szerelvény, akkor igencsak rosszallóan nézne a ZSSK-s kalauz, hogy miért ég a lámpa a vonat közepén.
A Halberstädter kocsik végére is jut zártárcsa. Ami Németországban elég a vonat végére (vörös fény), az nekünk nem jó
A legtöbb európai vasúton elegendő az üzemképes vörös fényt adó lámpa a vonat végén. Nekünk ez miért nem jó? Miért kellett a Desirokra, Talentekre vagy a FLIRT-ekre külön tárcsatartót rakni? Miért nem volt jó a beépített zárlámpa?
Vajon mi látszik jobban? Ha sötétben valaki a zártárcsát látja maga előtt, már régen rossz...
Sok esetben a külföldi vasutak a fent maradt tárcsát nem is tudják (és nem is akarják) értelmezni. Ilyen az, ha a Talenten maradt fent a tárcsa: gond nélkül visszaindulnak az ÖBB-s vezérek a Südbahnhofról – zártárcsával előre.
Ez most jön vagy megy? Zártárcsával előre indult a magyar Talent a Südbahnhofról
(fotó: Magyarics Zoltán)
(fotó: Magyarics Zoltán)
Azonban más a helyzet a tehervonatok vagy éppen a gépmenetek, átállítós vonatok esetén. A zártárcsát használják, de csak ha kell. Mégpedig akkor, ha a vonat végén nincs vörös fény adására alkalmas, megbízható lámpa. De akkor a MÁV-csoport miért használ mindenhol zártárcsát? Ámbár megvan a megoldás: nagyjából a román színvonallal mérhető össze a hazai – bár lehet, hogy lassan a CFR-csoport kéri ki magának az ilyesfajta összehasonlítást.
LED-es zárlámpa az ÖBB egyik „Modularwagenjén”
A bécsi Stammstreckén a nagy forgalom ellenére sem ütköznek össze a vonatok – pedig a 4020-asokon sincs zártárcsa!
Ha viszont nincs megbízható, vörös fény adására alkalmas lámpa a vonat végén, szerephez juthat a tárcsa. Mondjuk úgy, mint az ÖBB egyik pályafenntartási kiskocsiján
A CFR nem éppen kifogástalan esztétikai állapotú emeletes szerelvényének végén is tárcsa van, pedig ott lennének a lámpák. Keleti szomszédunknál ráadásul a tárcsát nem a lámpatámba akasztják, hanem a vonóhorogra. Viszont csak sajátot alkalmaznak, a MÁV-os vagy ÖBB-s variánst nem fogadják el
(a szerző felvételei)
(a szerző felvételei)
Halász Péter
